Az alábbiakban kifejtjük miért jött el 2020. évben az acélszerkezetű házépítési rendszerünk időszerűsége.
Építőipari szigorítás várható!
Az Európai Unió területén (így Magyarországon is!) 2020 után már csak „közel nulla” energiaigényű épületek épülhetnek!
Mit jelent ez?
Az Unió 2010-ben határozott, döntését a 2010/31 EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben fogalmazta meg, elvárásként támasztva, hogy a tagországoknak ezt legkésőbb 2013 elejéig be kellett illeszteniük a jogrendjükbe. erről alábbi szabályozás rendelkezik:
2010/31 EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk
(1)A tagállamok biztosítják, hogy:
a) 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és
b) 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek.
Építési szabályrendszer időszerűsége Magyarországon
Magyarországon – 2014. december 31-ig – egy 2006-os elvárásrendszer, a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szabályozza az épületekkel kapcsolatos energetikai elvárásokat – melyek már évek óta igencsak túlhaladottnak, az európai átlagot jócskán alulmúlónak bizonyultak. Hosszú várakozás után 2014 tavaszán jelent meg (az 1246/2013 (IV.30.) Kormányhatározatra alapozva) a 20/2014. (III.7.) BM rendelet, amely a következő években jogszabályilag meghatározza azt, energetikailag milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy Magyarországon épülő, vagy éppen komolyabb felújításon áteső épületnek. A szerkezetek hőszigetelő képességét az ún. hőátbocsátási tényezővel (U-érték) fejezik ki.
Az alábbi táblázatban bemutatjuk azt, miként változtak az új rendeletben a régihez képest a szerkezetek hőszigetelésére vonatkozó határértékek. (A táblázatban egy harmadik oszlopot is feltüntettünk: ebben még az új rendeletben foglaltaknál is szigorúbb követelmények szerepelnek. Ez volt a szakma közös javaslata a döntéshozók felé, melyet a Magyar Mérnöki Kamara terjesztett elő. Ennél végül egy kicsivel megengedőbb változat került a rendeletbe.)
Az EU direktíva alapján 2020-tól Magyarországon további szigorítás várható!
A “közel nulla” energiaigényhez kapcsolódó követelményszint véglegesítése a következő években várható. Mivel azonban ennek a második szigorítási lépcsőnek az életbe léptetése legkésőbb 2020. december 31-t követően kötelező, így a ma építkezőknek, felújítóknak mindenképpen érdemes megkísérelni már ma felkészülni rá.
„Közel nulla energiaigényű épület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.”
Információk szerint a végleges követelményrendszer akkor alakul ki, amikor véglegesül a Magyar Épületenergetikai Stratégia. A szakma reményei szerint az épületszerkezetekre vonatkozó elvárások legalább a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) által javasolt, korábban bemutatott követelményei lesznek (vagy annál szigorúbbak).
A Royal Palace Okos Házak által kivitelezett acélszerkezet családi ház energetikai együtthatója U=0,07 W/m2K. Fentiek alapján kijelenthető, hogy a Royal Palace Okos Házak építési rendszere a hazai piacon a leghatékonyabban képes ezt a követelmény szintet teljesíteni a többi építési rendszer közül.
A legtöbb kivitelező cég azt kommunikálja magáról, hogy miért őt válasszák az ügyfelek. Miben ő a legjobb, a legszebb, a legjobb minőségű, és mindezek mellett a legolcsóbb! Mivel mindenki azt írja le magáról, hogy Ő a legjobb azon kívül, hogy hiteltelenné válik, egy leendő ügyfél számára rendkívül nehézzé válik a választás.
Honnan tudhatja valaki, hogy az adott vállalkozó az ő embere, tudnak e együtt dolgozni, vagy sem. Ennek a dilemmának feloldásaként, szeretnénk valódi segítséget nyújtani a választáshoz az alábbi cikkünkben, úgy, hogy azt fogalmazzuk meg ki az, aki számára nem ajánljuk magunkat.
Nem ajánljuk magunka annak,
Aki olcsón szeretne építeni
A magyar közmondások általában szűkszavú sommázatai a valóságnak. ide vág az egyik: „Olcsó húsnak híg a leve” szokták mondani és nincs ez másképp az építőiparban sem. Tapasztalataink alapján kijelenthetjük, senki sem akar olcsó, silány minőségű házat magának. Amit mindenki szeretne, az kiváló minőségű épület nagyon olcsón. Sokan szeretnének BMW-, vagy Mercedes-t is Trabant áron. Valjuk be azért ez így elég utópisztikus, nem reális.
Vagyis a kérdés az, hogy olcsón vagy minőségit építünk?
Azt mindenki tudja, hogy építőipar az elmúlt 4-5 év alatt sokat bővült, fejlődött, dübörög. Oda jutottunk a hazai ingatlanárak vonatkozásában, hogy egy panellakás ára Budapesten 20 millió forint fölé emelkedett átlagosan. Ki gondolta volna ezt pár éve amikor szinte eladhatatlanok voltak. Ez van.
A kereslet kínálat szabályainak megfelelően, ez érezteti a hatását az építőipari alapanyagok árában, és a munkaerő fizetésében, működési költségek vonatkozásában egyaránt. Olyan ütemben emelkednek az alapanyagárak, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Az idén, csak a második negyedévet tekintetbe véve, átlagosan 20% körül emeltek árat az építőanyag kereskedők. Ami azt jelenti, figyelembe véve, hogy egy építkezés költségvetésének hozzávetőleg a fele építőanyagárból áll, hogy már ez is jelentős drágulásnak számít, és még nincs vége az évnek. Arról nem is beszélve, hogy a minőségi, tartós alapanyagok hosszútávon jelentkező előnyökkel járnak. Fentiekhez hozzá kell még vegyük azt is, hogy olyan mennyiségű építkezés zajlik itthon, hogy számos építőipari alapanyagból hiány mutatkozik a kereskedőknél. Hosszú akár 2-3 hónapos várólisták vannak a nyílászáró gyártóknál, a beton és téglaüzemeknél, cement gyáraknál, szigetelő – és burkolóanyag kereskedőknél. Belátható módon ezek az állapotok sem az árcsökkenés felé, hanem inkább ellenkezőleg, drágítólag hatnak a piaci árakra.
Úgy is mondhatnánk röviden, hogy nem az olcsó a legjobb ár!
A Royal Palace Okos Házak acélszerkezetes házépítési rendszeréről
Elmondható, hogy nem tartozik az olcsó papundekli könnyűszerkezetes házak táborába. Sőt kifejezetten arra törekedtünk mindezeken túl, hogy nagyon tartós, masszív, energiatakarékos és értékálló modern épületet kivitelezzünk ügyfeleink megelégedésére. Könnyen belátható a fentiek alapján ez nem megy olcsón.
Az is nyílt titoknak számít, hogy az építőipari szakembereket a magasabb fizetés kínálatával az Európai Unió fejlett országai elcsábították. Ennek következtében, komoly munkaerőhiány mutatkozik a piacon. Akik itthon maradtak, egyre magasabb béreket várnak el egy vállalkozótól. Ahhoz, hogy kiváló minőségű munkát, produktumot várhassunk egy szakembertől, magas szaktudás és tisztes fizetés szükségeltetik. Hiszünk abban, hogy tisztességes munkának tisztes díja van, melyet időben rendszeresen meg kell fizetni. Így tudtuk megtartani a saját, magasan képzett szakembereinket.
Nem mi vagyunk a legolcsóbbak – de a legdrágábbak sem – a piacon. A bejáratot kereskedelmi kapcsolataink és a velünk dolgozó szakembereknek köszönhetően, magas minőségű, magas presztizsű értékálló, energiatakarékos acélszerkezetes épületeket tudunk építeni ügyfeleink számára tisztességes áron.
Fentieket összefoglalva, aki olcsó házat szeretne építeni az más kivitelezőt kell válasszon.
Aki könnyűszerkezetes házat szeretne
A könnyűszerkezetes házépítési rendszerek hazánkban rosszul pozícionáltak, téves megítélések keringenek róluk. A világon a legelterjedtebb építési technikáról beszélünk, de mint oly sok mindenben, nálunk valahogy ez is máshogy van. Nálunk nagy hagyománya van a téglaépületeknek, annak ellenére, hogy mára olyan magasak az energetikai elvárások mind a szabályozások alapján, mind a megrendelők részéről, hogy alig-alig teljesíthetők egy téglaépület számára. Mi sem példázza jobban ezt, mint egy hagyományos önálló családi ház téli fűtési számlája, amely, manapság amikor a fűtési szezon több mint 6 hónapig is eltart egy évben, jelentős tényezőnek számít.
A valóságban a könnyű acélszerkezetes házaknak két alapvető érzékelhető hátránya van, melyek mind a könnyűszerkezeti előnyök következményei. Ezek a hőtartó képesség és a rugalmasság. A hőtartó képességhez nagy, sűrű tömeg kell, amely a könnyűszerkezet miatt elvész. A rugalmasságot, pedig a jó szeizmikus tulajdonság igényli, de szokatlan lehet egy kőházhoz szokott ember számára. Ezen hátrányokról és a cégünk által alkalmazott megoldásairól itt olvashat bővebben. Mivel mi minden szempontból magas minőségű építési rendszert akartunk létrehozni, mindkét hátrányra kidolgoztuk a megoldásunkat. Röviden a falszerkezetben, kívülről nem észlelhető módon, kohászati eljárással készült un. melegen hengerelt acéloszlopokat és hőtartó képességű anyagot alkalmazunk, könnyű acélváz-szerkezetes kitöltő falazattal. Ezzel kiküszöböltük a két fő hátrányt, egyúttal már nem nevezhető a házunk könnyűszerkezetűnek sem. A helyes megnevezése az általunk kivitelezett épületnek szárazépítési technikával készült acélszerkezetes ház.
Fentiek alapján, aki könnyűszerkezetes – vagy készházat, mobilházat, konténer házat szeretne magának más vállalkozót kell megkeressen.
Ellenben Mi vagyunk az Ön partnere:
Amennyiben Önre fenti tényezők nem állnak, keressen fel bennünket, mert a Royal Palace Okos Házak az Ön partnere, akivel valóban tartós, élhető, energiatakarékos és értéktartó otthonát meg fogja építeni.
Ezúton örömmel értesítünk minden kedves könnyűszerkezetes ház építése után érdeklődő látogatónkat, hogy ma megkezdtük a Royal Palace Okos Házak furgonjának matricázását, a képen látható minták közül a második lesz.
Furgon funkciója
Ezzel az autóval fogjunk szállítani azokat a kisebb mennyiségű alapanyagokat, szanitereket, burkolatokat, szerszámokat a kivitelezéseink helyszínére.
Hol találkozhat vele
Ezért biztos sokszor lehet majd látni furgonunkat Budapesten és Pest megyében egyaránt.
A következőkben bemutatjuk, hogy Magyarországon milyen szabványok voltak és vannak életben a falak hőszigetelési tényezőjére vonatkozólag:
1934-től: k = 1,68 W/m2K.
1979-től: k = 0,85 W/m2
1987-ig: k= 0,7 W/m2
1992-től az összes szerkezetnek átlagosan teljesíteni kellett a 0,7 W/m2K, tehát ez már 0,5 W/m2K körüli falakat feltételezett
2006-tól: FAL: U fal=0,45 W/m2K
Egy modern könnyűszerkezetes ház k = 0,09-0,12 W/m2K között van !!!
Tisztán látszik, hogy Magyarországon ma életben lévő határérték nem a világon mindenhol jelen lévő, modern energiahatékonysági elvárásoknak felel meg, hanem azért ennyi, mert egy modern nútféderes 30 cm-es tégla falazóblokk ennyi értéket teljesít normál falazó habarccsal!!! Tehát éppen bele kellett férnie a paraméterekbe. Ebből is látszik, hogy nem elkötelezettség az állam részéről az, hogy igazán kevés energia fogyjon a háztartásokban a fűtésköltségek fedezésére. Nyilvánvaló a kicsi gázszámlából kicsi az áfa is, mely az állam zsebébe landol.
A jó hír!
Nem kell elfogadnia a hagyományoson kínálkozó építőipari megoldást. Választhat egy olyan alternatívát, amely a világ fejlett részein évtizedek óta bebizonyította képességeit, és szinte tökélyre fejlesztődött.
Az acélvázas könnyűszerkezetes technológiával készült családi házzal Ön megoldotta, hogy kicsi legyen az új otthonának energiafogyasztása!
Az acélvázas könnyűszerkezetes technológiát az alternatív energiaellátási rendszerekkel kombináljuk, annak alkalmazási mértékétől függően akár úgynevezett aktív házat kapunk, amely már nem felhasználja az energiát, hanem termeli azt.
A jelenlegi gazdasági körülmények között a passzív ház mindenki számára elérhető és az értékesítési árakban érvényesíthető.
Érdekli a könnyűszerkezetes ház, de nem tudja milyen előnyei és hátrányai vannak. Döntés előtt áll, és nem tudja milyen építési módszert válasszon? Itt megtudja a választ!
Könnyűszerkezetes ház 5 előnye:
A rendkívül gyors kivitelezési idő.
Kiemelten energiatakarékos fal -, tető -, és födémszerkezet (azonos mértékben),
Stabil épület, földmozgásokkal szemben nagy állékonyság, nem repednek a falak.
A könnyűszerkezetes ház jóval nagyobb belső teret kínál a tulajdonosának, mint egy téglaház, ha megfelelő szigetelési rétegrendű értéket alakítunk ki.
Költséghatékony, azaz jelentősen olcsóbb mint a hagyományos építésű házak kivitelezési díjai.
További előnyök
Egy modern könnyűszerkezetes ház 30 cm-es falvastagság esetén összehasonlítva egy modern téglafallal majd 300%-kal jobban hőszigetel, ezáltal kisebb a hővesztesége. A falszerkezetünk rétegrendje magasan túlszárnyalja a Magyar Építésügyi Szabványértékeket!
A könnyűszerkezetes házakban nincsenek allergén anyagok, a gipsz melyet falburkolásra használnak természetes anyag. A falakban lévő modern kőzetgyapot réteg pedig sokkal tartósabb ma már mint a régen használt üveggyapot, és nem juthat be a lakótérbe.
A könnyűszerkezetes családi házak száraz technológiával épülnek, ezért nincs víz a falakban, mely a későbbiekben penészesedést okozhatna. A technológiának köszönhetően hőhidak sem alakulnak ki, a homogén anyagfelhasználásnak, és hőhíd megszakítására használt szegetelésnek köszönhetően. Ezt a tulajdonságot nem lehet hagyományosan kialakítani.
Mi akkor a hátránya egy könnyűszerkezetes háznak?
Egy hátrányt szokás emlegetni, ez pedig az elégtelen hőtárolási képesség. Ez valóban igaz lehet. De igaz ez egy modern téglaházra is. Hőtárolás a vályogházakban és a kisméretű téglaházakban és a betonfalazó elemekből épített házakban van a sűrű tömegüknek köszönhetően. Az utóbbi kettőnek viszont a hőszigetelési értéke rendkívül rossz, ezért ott még külön, vastag szigetelésekre van szükség, ami 50 cm feletti falvastagságnál képes annyi hőszigetelési értéket adni, mint egy 30 cm-es könnyűszerkezetes ház falszerkezete.
A könnyűszerkezetes ház hőtároló képessége
Hogyan érhető el a könnyűszerkezetes háznál a jó hőtároló képesség? Úgy, hogy például, két réteg gipszkarton réteggel kell a falak rétegrendjében szerelni a belső felületekre, falakra, födémre, valamint vastag aljzatbetont is készíthetünk, tovább fokozhatjuk a hőtároló képességet azzal, ha a belső falak elé egy előtétfalat is építünk.
Fontos még továbbá, hogy a tervezésnél a tervező úgy tájolja a házat, hogy az kedvező legyen. Megfelelő tájolással, eresztúlnyúlással, árnyékolókkal elérhető a kellemes nyári hőérzet.
