A hőszivattyús hűtő-fűtő rendszer legfőbb jellemzője röviden megfogalmazva a télen nyáron állandó belső hőmérséklet amelyet ez a technológia egészséges lakókörnyezet megtartásával ér el.
A környezetszennyező fosszilis (szén, gáz, olaj, fa) energiahordozók bizonytalan egyre dráguló piacával és kimerülő készleteivel szemben jelent potenciális alternatívát a természet adta ingyenes rendelkezésre álló alternatív energia, úgymint hőenergia (víz-, levegő és föld hőjét hasznosítva), amellyel jelentősen kíméljük a pénztárcánkat, és a környezetünket is.
A hőszivattyú működése
A hőszivattyú – nevéből adódóan – a környezeti hő energiáját hasznosító fűtő/hűtő készülék. A hőszivattyú hűtő-fűtő rendszerek a környezet hőenergiáját hasznosítva állítják elő a szükséges energiát, környezetbarát és takarékos módon.
A legtöbb ember nem is gondolná, hogy az ő otthonában is van már ’hőszivattyú’. Pedig a hűtőszekrény és a légkondicionáló berendezés is ugyanezen elvek alapján működnek, azaz a levegőből vonnak el hőt, és azt hűtik le. A klíma és a hűtőszekrény a magasabb külső hőmérsékletből vonják el a hőt és ennek energiáját fordítja hűtésre. Míg a fűtésre, meleg víz előállítására használt hőszivattyúk éppen fordítva működnek.
Attól függően, hogy a hőt honnan vonják el, megkülönböztetünk
- geotermikus,
- víz és
- levegő
hőszivattyúkat, ez utóbbin belül pedig levegő-levegő és levegő-víz hőszivattyúkat. Ezek működésének részletezésébe e helyen nem bocsátkozunk.
A levegő-víz hőszivattyúk:
A hőszivattyús technológia fejlődésének köszönhetően az utóbbi időben a kiemelkedő hatékonyságuknak, könnyű és takarékos telepíthetőségüknek köszönhetően egyre inkább teret hódítanak el a levegő-víz hőszivattyúk.
Azokat a levegő hőszivattyúkat, amelyek a vizet használják közvetítő közegként, levegő-víz hőszivattyúknak nevezzük.
Továbbá pedig a szerint, hogy a hőcserélő a beltérben vagy a kültéri egységben kerül elhelyezésre, megkülönböztetünk osztott (split) vagy monoblokkos (kompakt) rendszert.
Igaz, hogy a működéséhez áram szükséges, mégis, mivel a felhasznált energia 3-5-szörösét is képes előállítani hőenergiából, amely korlátlanul ingyen áll rendelkezésre, ezért a hőszivattyú a megújuló energiaforrások közé tartozik. A legnagyobb megtakarítási hatékonyságot akkor érjük el vele ha a működéshez felhasznált villamos energiát napelemmel biztosítjuk – 100% megújuló energiaforrásként- energiatermelésünkhöz, amellyel hosszútávon jelentős, milliós megtakarítást érhetünk el.
A levegő-víz hőszivattyú a kültéri levegő hőjét hasznosítja. Működésének kulcsa a benne lévő hűtőközegben rejlik. A hűtőközegnek köszönhetően az egészen alacsony hőmérsékletű akár -28 Celsius fokos levegőből is kinyerhetjük a hőt.
A hőszivattyú alapvető részei
- kültéri egység (hűtőközeg áramoltató kompresszor)
- beltéri egység (melyben a meleg víz keletkezik, és a hűtőköri csővezeték).
A levegő-víz hőszivattyú előnyei
- kis helyigény
- egyszerű, gyors telepítés
- olcsó kivitelezés
- széles körű alkalmazási lehetőség
- nincs szükség engedélyekre
- a legjobb ár/érték arány
- igényelhető, kedvezményes H-áram tarifa
A hőszivattyú értékelés azaz kiválasztás mércéje COP
A COP (Coefficient of Performance) az a teljesítmény mutató érték, a „jóságfok”, amely azt mutatja, hogy adott pillanatban 1 kW felhasznált energiából, hány kW energiát tud előállítani az adott hőszivattyú.
Számítása:
COP= kinyert energia/befektetett energia
SCOP: szezonális teljesítménymutató
Általában a hőszivattyúk COP értéke 2-6 között mozog, típustól és márkától függően. A hőszivattyú kiválasztáskor a COP érték mellett a kialakítás, telepítés, valamint az üzemeltetés és élettartam költségeit is figyelembe kell venni. A geotermikus hőszivattyúknak magasabb a COP értékük, de jóval több a bekerülési és fenntartási költségük, lassabban térülnek meg, nehezebb telepíteni őket a talajmunkák miatt.
Fentiek alapján az általunk kivitelezett magas kategóriás épületeknél a levegő-víz rendszerű hőszivattyú hűtő-fűtő berendezést javasoljuk és használjuk.
Az infra mint kiegészítő fűtés használatáról ide kattintva tájékozódhat tovább.
