Az acélszerkezetes építkezés egy környezetkímélő házépítés 

I. Költség- és energiahatékonyság jellemzi

Az acélszerkezetes építési technológia számos előnnyel bír a hagyományos építési módszerek kivitelezésével szemben.

1. Gazdasági szemszögből nézve jelentős megtakarítási lehetőségeket mutat fel:

• Az anyagfelhasználásainak köszönhetően, mint például az acélprofilok könnyedebb súlya, alacsonyabb alapozási, rakodási és szállítási költséget von maga után.
• Ebből kiindulván az építkezés során keletkezett hulladék mennyisége is minimálisabbra szorítkozik, így a hulladékkezelési költség jelentősen alacsony.
• Az acélszerkezetes építési módszer által készült házak energiahatékonysága is a kedvezőbb költségmegtakarítást biztosítja.
  Kiemelkedő szigetelő képességéből fakadóan, csökkenti a klimatizálási- és fűtési költségvonzatot.

II. Az egészségünkre és a környezetünkre való kedvező hatásai

•  A száraz építési technológiánál a tüzihorgonyzott acél váz esetében nincs szükség vegyi anyagokkal, méreggel történő felületkezelésre, mint például a fa szerkezetek esetében. Enélkül is ellenállóságot tud nyújtani a rovarokkal, rágcsálókkal, a penészesedéssel és a gombásodással szemben.
• Valamint ezen, rendszerrel az építkezés folyamán a házban és környékén nem keletkezik nagy mennyiségben építési hulladék, törmelék, sitt, veszélyes hulladék vagy talajszennyeződés.
• A korrózióvédelemmel ellátott tüzihorganyzott acél időtállósága akár 150 év. Erős, stabil, szilárd szerkezete ellenállóságot képes nyújtani a szél-, földrengés- és vihar eshetőségén is.

III. Újrahasznosíthatóság

• A korszerű építéstechnológiával készült épületek felépítéséhez, előállításához és működtetéséhez jelentősen kevesebb nyersanyagra és energiára van szükség, mint a klasszikus szerkezeteknél (kő, égetett agyagtégla, mész, fa), hiszen az acél újrahasznosítási folyamatból előállítható, így nincs szükség bányászati továbbá kohászati eljárásra az alapanyag előállításánál, csak a megmunkálás folyamán.
•  Ugyanakkor a bontás esetén az acél teljes mértékben újrahasznosítható. Az acélszerkezet újrahasznosításában a világon tapasztaltak alapján jelenleg is 90%-ra tehető ennek az aránya.

IV. Összehasonlítási adatok (Acél- és a hagyományos szerkezetek) között.

1,Acélszerkezet

• ELŐÁLLÍTÁS: Különböző kémiai anyagok ötvözésével, az acél tulajdonságai változtathatók (szilárdság, hajlékonyság, hőállóság, korrózióvédelem). Olyan vasalapú ötvözet, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni. (kovácsolás, hengerelés, hidegen hajlítás)
• KÖRNYEZETRE VALÓ HATÁSA: Az új technológia előrehaladtával egyre nagyobb figyelmet kap életünkben a biztonságos és egészséges életvitel, tudatos anyag- és környezetgazdálkodás. Amellett h az acélszerkezettel épült házak energiahatékonysága kiemelkedő, hatalmas költségmegtakarító vonzattal rendelkezik.
• ÚJRAHASZNOSÍTÁS: Bontás esetén újrahasznosítható. A világon 90%-ra tehető az aránya.

2; Hagyományos szerkezet(fa,tégla)

• ELŐÁLLÍTÁS: Az építőfát egyrészt szerkezeti, másrészt felületi szempontból is meg kell munkálni, mely időigényességet és precizitást igényel, hogy a későbbi vetemedések, a fahibákból adódó statikai problémák elkerülhetők legyenek. A tégla gyártása az agyag kitermelésével és előkészítésével kezdődő folyamat, melyet az időjárás hatásának kitéve pihentetik.
• KÖRNYEZETRE VALÓ HATÁSA:Állapotára az időjárás viszontagságaiéppen úgy rányomják a bélyegüket, mint az ezzel együtt járó nedvesség, vagy éppen élősködők, gombák jelenléte.
• ÚJRAHASZNOSÍTÁS: A hulladékok legtöbbször hulladéklerakóra, rosszabb esetben illegálisan elhelyezve közvetlenül terhelik a környezetet. Magyarországon az épületek bontásából, átalakításából származó hulladékok hasznosítása lényegében megoldhatatlan kérdés. Másodnyersanyagként is csak 2-3%-ra tehető.